A stressz fázisait David Elkind elképzelése alapján szintén négy szintre lehet bontani. Az ő stressz-megfogalmazása az energiaszinten alapszik, és ezt a négy szintet is ezen folyamatokra építi.

1 Az első fázis az energiatakarékok bevetése,

  • a mobilizáció, amely megegyezik az előző cikkben lévő felosztás harmadik elemével, a szervezet küzdelmének elemeivel. (Lásd: itt)
  • Azonban mihez kezd egy gyermek ezekkel a mobilizált erőkkel az iskolai stresszhelyzetben?
  • Nem üthet meg senkit, nem szaladhat el a feladat elől.
  • Éppen ezért ez a folyamat a gyerekek ellenségévé válik, amely fizikai jelekben mutatkozik meg.
    • Például megfeszülnek az izmaik, vagy elkezd fájni a hasuk, fejük.
  • Minél többször fordul elő velük ez a szituáció, annál jobban romlik ezzel együtt az önbizalmuk is, hiszen állandóan keresik a válaszokat, hogy vajon nekik miért nem sikerül egy-egy feladatot megoldaniuk.

2 A második fázis, az energiafogyasztás megnövekedése,

  • amely összefüggésben áll, a fogyással.
  • Mondván, ha a stressz növeli az energiafogyasztást, vagyis csökken az energiaszintünk, amelyet bár több táplálék bevitelével pótlunk, mégsem látszik meg a súlyunkban.

3 A harmadik szint a szenzomotoros rendszer készenlétbe helyezése, amely az „üss,vagy fuss” reakció menekülési lehetőségét biztosítja.

4 Az utolsó, negyedik fázis, az egyensúly visszaállítása, az arra való vágy, az -energiatartalékok feltöltése.

  • A gyermekek is a dolgozatírás után csupán arra vágynak, hogy egy kicsit kikapcsolódhassanak, pihenhessenek, visszaszerezzék a befektetett energiájukat.

A Trükkös Békák Tanodákban a különböző gyakorlatokkal oldjuk a felgyülemlő stresszt a gyermekekben, ezzel visszanyervén az energiaszintjüket.