Kíváncsi vagy, mi játszódik le a gyermekedben egy iskolai stresszhelyzetben? A következő bejegyzésből megismerheted a stressz folyamatát, elemeit.
A stressz megfogalmazása nagyon körülményes és sokrétű, hiszen
mindenki számára mást jelent, azonban sok tényezőjében, például folyamatának elemeiben mindenkinél megegyezik.
A stressz következő négy eleme minden esetben szerepet játszik a folyamatban:
1 Olyan külső, vagy belső tényezők, amelyek a mindenkinél azonos biológiai stresszreakciót kiváltják (=stresszorok)
-
- dolgozatírás
- felelés
- konfliktus a pedagógussal, diáktársakkal
2 A stresszhelyzet kiértékelése, vagyis a jó-rossz, ártalmas-kellemes elkülönítése.
-
- Ez a folyamat az agyon belül a limbikus rendszeren belül, az amygdalában zajlik.
- Ha a stresszor, például egy dolgozatírás, felelés mértékét úgy ítéli meg egy gyermek, hogy akár az élete is múlhat rajta, sokkal jobban beindul nála a stresszreakció, blokkolódik a gondolkodása, ami a teljesítmény redukálását eredményezi.
- Ha azonban a közelgő dolgozat, mint stresszor létezése semleges a gyermek számára, és úgy gondolkodik, „lesz, ami lesz”, kevésbé lesz stresszes.
3 Ezt követően beindul a megküzdési folyamat, vagyis a test és lélek rendszereinek kontrolláló működése.
- Ez a folyamat a hipotalamusz területén zajlik, ahol a vegetatív idegrendszer izgalmi állapota kerül szabályozásra. Emelkedik a szívritmus és a vérnyomás, növekszik az agykérgi gerjesztettség szintje, izzad a tenyér, felületessé válik a légzés.
- Megjelenik az „üss vagy fuss” stresszreakció, amely egy önfenntartási reflexként is ismert és évezredek óta minden állatban megfigyelhető jelenség. Vagyis, amikor veszélyhelyzetbe kerülünk, azonnal cselekszünk és az előbb említett, belénk kódolt kétcselekvési forma közül választunk, felvesszük a harcot, vagy elmenekülünk.
- Azonban, manapság, főleg az iskolákban, nem éppen életveszélyes helyzetekkel találkozhatnak a gyerekek, legfeljebb csak kívülről annak látszó kihívásokkal állnak szemben.
- Az üss, vagy fuss reakció, habár ugyanazon biológiai folyamatot idézi elő (izzadás, szív felgyorsulása, végtagok “készenléti állapota”, megfeszülése, légzés szaporodása…) az iskolában már nem a túlélésért felelős, hanem sajnos igen rossz hatással van a gyermekek teljesítményére. Éppen ezért, ahogy az alábbi ábra is mutatja, az üss, vagy fuss, kiegészült a lefagyás opciójával is.
- Az agy ilyenkor akarva, akaratlanul is átkapcsol túlélő üzemmódba, vagyis az agyi aktivitás fő központja ebben a helyzetben az agyi ösztönközpont, az agytörzs.
- Ennek olyan következményei vannak, amelyek negatívan hatnak a gyermek teljesítményére. A homloklebeny vérellátása csökken, ami a tudatos cselekvésben okoz hátrányt. A két agyfélteke közötti kapcsolat, amely a corpus callosum (híd) által jön létre, akadályozottá válik.
4 Végül, a negyedik elem a folyamatban az az eredmény, hatás, változás, amelyet a folyamat hozott létre az egyénekben, mind testileg, mind lelkileg, mind kapcsolatbéli tulajdonságokban, vagyis amelyeknek nagy befolyása van az iskolai teljesítményben.
- Testileg: pl. a gyermeknek elkezdett fájni a feje, vagy a hasa.
- Lelkileg: pl. traumaként élte meg az átélt stresszből adódó kellemetlenségeket, aminek a következményeképpen a következő hasonló alkalommal, vagyis a következő dolgozatírásnál, felelésnél, nagyobb megmérettetésnél a traumából fakad a stressz létrejötte.
A Trükkös Békák Tanodában ezt az ösztönösen, automatikus túlélő módba
kapcsolást, még ha nem is tudatosan, de megtanulják a gyerekek megfontoltan kezelni, és lecserélni az átgondolt cselekvésre, a különböző relaxációs, stresszoldó, és agyi kapcsolatok erősítésére szolgáló gyakorlatok segítségével.
