Az idegrendszeri éretlenség jelei és tünetei már korán megnyilvánulnak.
Ha ezek a tünetek fennállnak, akkor sok nehézsége adódik az iskolásévek elejétől:

• nehezen tanul,

• nehezen koncentrál,

• ügyetlen, figyelmetlen,

• kézügyessége átlagtól eltér,

• szókincse átlag alatti és beszéde nehezen érthető.

Jellemző lehet az idegrendszerileg éretlen gyermekekre, hogy:

• labilis mozgása van,

• az egyensúlyozással járó helyzeteket kerüli; a gyermek irtózhat a hintától, a mozgó járműveken rosszul érzi magát,

• nem képes a keresztező mozgásokra (indiánszökdelés, pókjárás),

• nem tud koncentrálni, még rövid ideig sem – sokszor olyan, mintha egyáltalán nem figyelne,

• finommotorikája fejletlen,

• rajzkészsége kortársaitól látványosan elmarad,

• nem tud jól tájékozódni,

• a viszonyszavakat nem érti vagy keveri,

• beszéde furcsa, nehezen érthető, szókincse az átlag alatt van,

• a szobatisztaság nehezen alakul ki, sokszor még óvodás korban is szükség van pelenkára,

• nehezen válik önállóvá,

• gondot okoz az öltözés,

• iskoláskorban nagyon nehéz az írás, olvasás és a számolás elsajátítása.

Nehéz tudomásul venni és elfogadni, hogy a gyermeknek segítségre van szüksége, de ha a fenti tünetek huzamosabb ideig megfigyelhetőek, akkor érdemes hangsúlyt fektetni az éretlenség okainak feltárására és korrigálására.

A foglalkozásaink alapja a mozgás, de a gyermeknek szüksége van a szülői támogatásra is, az otthoni gyakorlásra, hogy a fejlődés minél gyorsabban beinduljon.