Sok esetben hajlamosak vagyunk rögtön a hibát keresni és meglátni a gyermekeink munkáiban. Miközben sokkal célravezetőbb lenne, ha segítenénk megértetni velük, hogy hogyan lehetne jobban, helyesen csinálni, amit csinálnak.

Elmagyarázzuk, hogy mire gondolunk:

• például matek leckeírásnál sok hibát vét a gyermek

• mi rögtön megtaláljuk azokat és azt mondjuk: „Sajnálom, de sok benne a hiba! Csináld újra!”

• ezzel szemben sokkal hatékonyabb lenne, ha azt mondanánk:
  Mutasd meg hogyan számoltad ki? Hogyan jött ki neked ez az eredmény?

Amiért pedig ez a jó hozzáállás:

• saját maguktól jönnek rá a helyes megoldásra, megtalálják a hibákat

• nő az önbizalmuk

• sikerélményük lesz

• nem megy el a kedvük a leckeírástól

• a feladattudatuk nem csökken, hanem pont ellenkezőleg, pozitív irányba változik

Ha elbizonytalanodtál a pozitív segítés, megerősítés témakörében, keress bennünket bátran!

A gyermekek megfelelő önbizalmának kialakulásában szerepet játszanak külső (szociális) és belső (lelki) tényezők is.

Foglalkozásainkon a gyermekek megtanulják erősíteni a belső, lelki önbizalom építő elemeket, míg trénereink biztosítják a külső, szociális támaszt.

Szülőként te is segítheted gyermeked önbizalmának növekedését, azzal, hogy:

• a saját feszültségeidet oldod, ezzel megfelelő példát mutatva gyermekednek

• jelen vagy a mindennapjaiban (játssz, beszélgess vele rendszeresen, élvezd a közös perceket)

• elfogadod a negatív érzéseit is (az együttérzés kimutatásával a gyermekek megtanulják, hogy van, aki megérti őket, és a negatív érzések is túlélhetők)

• viselkedését büntetés nélkül irányítod (a büntetések hátráltatják a gyermekeket abban, hogy megtanulják kezelni a negatív érzéseiket – a több büntetés rosszabb viselkedéshez vezethet)

• segítesz neki megélni a negatív érzéseket („Lehetsz dühös, de nem üthetsz meg senkit!”)

A beilleszkedés szoros összefüggésben áll a szociális és kommunikációs képességekkel.

A beilleszkedés nehézségei:

• kiközösítés, csúfolás, megszégyenítés, lelki terror

• bántalmazás, gyermek ruházatának, tárgyainak rongálása, ellopása, eltüntetése

• dolgozatok, felmérések során zaklatás

• szóbeli, internetes zaklatás

• kényelmetlen, megszégyenítő feladatok elvégeztetése (csicskáztatás)

• szorongás, nem mer társaságban megszólalni

• nem mer barátkozni, félelem a kudarctól, az elutasítástól (bár erre nem mindig adnak okot a többiek)

Ennek hatásai a gyermekre nézve:

• önbizalom hiánya, iskolai teljesítményromlás

• szorongások, fóbiák (szociális fóbia) kialakulása, elmélyülése

• nyilvános beszédtől való félelem, lámpaláz

• konfliktuskerülő, áldozat magatartás, pesszimizmus erősödése

• felnőttkori munkahelyi, párkapcsolati nehézségek

• stressz okozta megbetegedések, elkerülő magatartás („még az is jobb, ha megbetegszem, mint hogy ezt elviseljem”) erősödése

Lehet-e ezen változtatni?
Lehet, de elsősorban ez ne a viselkedésére irányuljon. Hiszen az előbb felsoroltak által kialakult lelki sérüléseket nem lehet egyszerűen csak úgy új tanult viselkedésformákkal megváltoztatni.

Nem használnak azok a mondatok: „Nyugodj meg!” vagy „Légy rámenősebb!”
Ezek nem képesek a gyermek szorongását, feszültségét oldani.

Minden, a gyermek számára negatív élethelyzet mögött stressz van. Ha a stressz oldódik, az esetek nagy részében megszűnnek a problémák.

Ezért első körben a gyermekben felhalmozódott stresszt kell oldani, és utána a gyermek képes lesz a pozitív változásokra.

A Trükkös Békák foglalkozásokon a beilleszkedéshez szükséges képességeket is figyelembe véve, illetve a felgyülemlő stresszt oldva, segítjük a beilleszkedés folyamatát.