Hogyan működik agyunk tanulás közben?
A tanulás egységei az edukineziológia alapján
A Dr. Paul Dennison által meghatározott három dimenziós tanulási rendszer alapján könnyedén megérthetjük agyunk működését. A modell megkülönböztet bal/jobb, felső/alsó, valamint elülső/hátulsó blokkokat, amelyek az agyrészek közötti információáramlás irányát jelölik. Ha ezek közül valamely blokk gátlás alá kerül, nehézségek adódhatnak a tanulásban.
Ezt úgy tudjuk könnyedén elképzelni, mintha apró futárok, különböző pályákon szaladgálnának agyunk egyik pontjából a másikba, fontos információkat szállítva, akik bizony könnyedén akadályba ütközhetnek, ami miatt lelassulnak, elakadnak. Az akadályokat különböző tényezők képezhetik, de egyet mindenképp érdemes megemlíteni és az a stressz.
A gyermekeknél megnyilvánuló tanulási problémák, az előbb felsorolt három egység, a bal/jobb, felső/alsó, valamint elülső/hátulsó blokkok közötti kommunikációs zavarok eredményeképp jönnek létre.
Akármilyen tevékenységet is végzünk, legyen szó mozgásról, vagy tanulásról, a fő koordinátorunk az agy. Ha agyunk összehangoltan működik a tanulás élvezetes és sikeres folyamat is lehet, a megszokott “utálok tanulni/nem tudok tanulni” érzés helyett. Azonban ettől a harmonikusan összehangolt agyi működéstől könnyedén eltérhetünk, eltérhetnek a gyerekek is. Amikor ebből az állapotból kizökkenünk, akkor a szaknyelv szerint valahol, valamelyik egységben blokk keletkezik az agyi kommunikációban, vagyis a futárjaink pályáin különböző akadályok jelennek meg. Ezek a blokkok pedig a legtöbb esetben érzelmi, stressz alapúak.
A különböző irányú kommunikációs pályákon keletkezett blokkoknak más-más jelei vannak, melyeket felismerve, célzott gyakorlatokkal a foglalkozásainkon is állandó jelleggel stimulálunk, korrigálunk, ezzel jelentős mértékben javítva a tanulási képességeket, szülő-gyermek kapcsolatot, a gyermekek önmagukkal és másokkal való kapcsolatát.
Attól függően, hogy a gyerekek milyen tanulási problémákkal küzdenek, megállapítható, hogy a kommunikációs zavar a tanulás mely egységében, melyik kommunikációs területen keletkezett.
A jobb és bal egységének felborulása esetén ezek a tünetek a következők:
(leggyakrabban az olvasás, írás és számolás területén mutatkoznak)
- a gyermek akadozva olvas, először betűz, mielőtt a szót felismeri
- nem egyenesen, hanem balra vagy jobbra dönti maga előtt a füzetet írás közben
- nehezére esik másolni a tábláról
- nem tud végtelen jelet rajzolni (fekvő nyolcas)
- keveri a “b” és “d” betűket, illetve a “p” és “q” betűket; a kört, hurkot balról jobbra rajzolja
- nem olvasható az írása
- nem tud masnit kötni
- nem tudja megkülönböztetni a balt és a jobbat
- ügyetlenül mozog, és gyakran beüti magát valamibe
A “Bővebben” gombra kattintva egy kis kiegészítő olvasnivalót is találsz!
Extra érdekesség: Hogyan jön létre a kapcsolat a két agyféltekénk között?
Az agy felosztása a jobb-bal egység alapján:
:max_bytes(150000):strip_icc()/LeftvsRight-01-5a206273ec2f64003722380d.png)
„Az agyféltekék a munkamegosztás legszebb példái, […].”
(Bagdy, 2020, old.: 27)
A fent idézett részlet Bagdy Emőke gondolatait közvetíti, miszerint az agyféltekék, mint a munkamegosztás legszebb példái vannak jelen fejünkben. Bizonyára mindenki számára ismerős a jobb és a bal agyfélteke sajátosságainak ésszerű ismertetése, amely a következőképpen hangozhat: a jobb agyfélteke képviseli az érzelmeket, a képzeletet, a művészi vonásokat, vagyis minden olyan tényezőt, amely humán érdeklődési körbe tartozik, míg a bal agyfélteke a racionálisan, a dolgokat élére állítva, rendszerekben és minden reál érdeklődési körbe sorolható tényezőről gondolkodik. Bár mind biológiailag, mind pszichológiailag, funkciójuk alapján teljesen különböző feladatokat látnak el, mégis egymással összehangolva, egymást kiegészítve alkotnak egységet. Ahhoz, hogy ez az egység létrejöhessen, létezik egy kapcsolódási pont, amely a corpus callosum névre hallgat, és amelyet másnéven hídként ismerhetünk.
Bagdy Emőke szavaival élve ez a híd:
„A két féltekét összekötő »kábel« […].”
(Bagdy, 2020, old.: 28)
Iskoláskorban rendkívüli mennyiségű kapcsolat jön létre ezen a területen, például a kisagy és a híd között. Ezek alapján, a fent említett „kábelen” nagyon fontos, a két agyfélteke, illetve a többi agyrész közti információcsere zajlik, mely, ha sérül, vagy működésében fennakadás mutatkozik, fontos készségek fejlődése (mint például az olvasás-tanulási készség) ütközhet akadályba, melyek kapcsolatban állnak a gyermekek idegrendszeri fejlődési korával.
