A stressz fázisait David Elkind elképzelése alapján szintén négy szintre lehet bontani. Az ő stressz-megfogalmazása az energiaszinten alapszik, és ezt a négy szintet is ezen folyamatokra építi.
1. Az első fázis – energiatartalékok bevetése
Ez a mobilizáció szakasza, amely megegyezik az előző cikkben lévő felosztás harmadik elemével: a szervezet küzdelmének elemeivel.
De mihez kezd egy gyermek ezekkel a mobilizált erőkkel az iskolai stresszhelyzetben?
Nem üthet meg senkit, nem szaladhat el a feladat elől. Ezért ez a folyamat a gyerekek ellenségévé válik, és fizikai jelekben mutatkozik meg. Például: megfeszülnek az izmaik, elkezd fájni a hasuk vagy a fejük.
Minél többször fordul elő velük ez a szituáció, annál inkább romlik az önbizalmuk is, hiszen állandóan keresik a választ: miért nem sikerül nekik egy-egy feladatot megoldaniuk?
2. A második fázis – energiafogyasztás megnövekedése
Ez a folyamat összefügg a fogyással.
Ha a stressz növeli az energiafogyasztást, vagyis csökken az energiaszintünk, akkor bár több táplálék bevitelével próbáljuk pótolni, ez mégsem látszik meg a súlyunkban.
3. A harmadik szint – a szenzomotoros rendszer készenlétbe helyezése
Ez biztosítja az „üss vagy fuss” reakciót, vagyis a menekülési lehetőséget.
4. A negyedik fázis – az egyensúly visszaállítása
Ez az energiatartalékok feltöltésére, a pihenésre való vágy.
A gyermekek is dolgozatírás után csupán arra vágynak, hogy kikapcsolódjanak, pihenjenek, visszaszerezzék a befektetett energiájukat.
A Trükkös Békák Tanodákban különböző gyakorlatokkal oldjuk a gyermekekben felgyülemlett stresszt, ezzel segítve őket abban, hogy visszanyerjék energiaszintjüket.